A teljesség igénye nélkül szeretnénk figyelmükbe ajánlani szállodánk környékének programlehetőségeit, melyekből minden korosztály kicsemegézheti a számára legmegfelelőbbet!
Vas megyében elhelyezkedő nevezetes városok Szombathely, Kőszeg, Körmend, Sárvár... arborétumáról híres Jeli, Jáki templom, kínálja a tartalmasabbnál tartalmasabb programokat. Ausztria szintén kirándulási lehetőségeket kínál. A szállodában működő Bük-tours egész-félnapos kirándulásokat ajánl a vendégeknek, de egyéni utak megszervezésében is segítséget nyújtunk.
Nyugat-Magyarországon, a Répce folyó menti síkságon, az Alpok lábánál helyezkedik el. A település közel ezer éves. A döntően mezőgazdaságból élő bükiek életében az egyedülálló ásványianyag-tartalommal rendelkező gyógyvíz felfedezése hozott változást, mely az 1950-es évek végén végrehajtott olajfúrások nyomán tört felszínre. Bük nagyközség Vas megye északnyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a felső Répce menti kistérségben található. Az osztrák határ közelsége meghatározó jelentőségű a fürdőhely és a régió fejlődésében. Településünk már a bronzkorban lakott volt. A mai település a három egykor önálló falu: Alsó-, Felső- és Közép-Bük egyesítésével jött létre 1902-ben. Itt található Európa egyik legszebb 18 lyukú golfpályája is. A szabadtéri rendezvények, így a Büki Ünnepi Napok rendezvénysorozata most már minden évben közel két héten át nyújt színvonalas szórakozási lehetőséget az ide érkező vendégeknek és a helyi lakosoknak. 1998-ban Bük országos első helyezést ért el a “Virágos Magyarországért” versenymozgalomban falu kategóriában, majd továbbjutva a nemzetközi megmérettetésre településünk az előkelő 2. helyet szerezte meg. A sportélet igencsak élénk. 1995-ben adták át a település új sportcsarnokát, 1998-ban pedig felújították a Művelődési és Sportközpontot. A sporttelep mellett kialakított horgásztóba évente telepítenek nemes halakat, így biztosítva az élményteli horgászást. A település 1996-ban megkapta a Nemzet Sportvárosa címet. A bükfürdői településrész új színfoltja az Ökumenikus kápolna, mely a fürdőben és a szállodákban pihenő vendégek számára biztosítja a lelki feltöltődést.
Ausztria - Lutzmannsburg-Frankenau Közép-Burgenland napfényes vidékén Ausztria legmodernebb élmény- és wellness-fürdőinek tekinthető. Itt azok a családok, akik szórakozást és izgalmat keresnek, ugyanúgy megtalálják számításukat, mint akik teljes nyugalomra és egy kis kényeztetésre vágynak.
Bükfürdőtől kb. 12 km-re található a Csepregi gyümölcs és borút: Csepreg sorsa mindig összefonódott a szőlőhegy sorsával. Az évszázadok óta működő családi gazdaságok, öröklődve apáról fiúra, őrzik a hagyományt a szőlő szeretetét, a tradicionális családi pincét. Csepregen minden szőlős gazda egyben boros gazda is. Így aztán nagyon sokféle jó bor várja a pincék mélyén a kedves vendégeket, hogy felfedezzék a Soproni borvidékhez tartozó cserpegi borokat. Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része. A település kialakulását elsősorban a Répce átkelője magyarázza, az itt kialakuló település fő tengelyeit a Sárvár-Kőszeg és a Szombathely-Sopron utak alkották. Az első tartós emberi megtelepedés nyomait az újkőkorból, 7-8 ezer évvel ezelőttről ismerjük. Gyakorlatilag azóta beszélhetünk a terület folyamatos lakottságáról.
A ma 90 ezer lakosú Szombathely területét több ezer esztendőn át számos nép lakta. Az utak találkozásánál, az Adriát a Baltikummal összekötő borostyánkőút mellett alapította Claudius császár i.sz. 43-ban Colonia Claudia SAVARIAt, amely az egykori római provincia, Pannonia Superior virágzó központjává fejlődött. Vas megye székhelye az i.sz. 50 körül Claudius császár által alapított Savaria helyén alakult ki, a várost a Borostyánkő út mellett hozták létre. A római kor épületek maradványai a Romkertben és az Iseumban láthatók.
A középkori eredetű emlékek közül kiemelkedő a Szent Márton templom és a Ferences templom. Szombathelyen született Szent Márton, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, akiről minden évben Márton napon megemlékezünk. A mezővárosi rangot kapott településre a török támadások miatt veszélyeztetett Vasvárról helyezték át a megyeközpontot 1578-ban. Igazi fejlődés a Püspökség létrehozása, 1777 után következett be. A város első püspöke, Szily János idejében alakították ki a mai barokk városközpontot. Ebből az időből maradt fenn többek között a Püspöki Palota, a Székesegyház, és a Szeminárium épülete. A város főterén, az egykori piactéren 18-19. században épült polgárházak láthatók, melyek közül nemzetközi hírnévre tett szert a 40. számú, melyben James Joyce Ulysess című regényének főszereplője, Leopold Bloom lakott.
A nagyszámú közgyűjteményből érdemes meglátogatni: a Savaria Múzeumot (régészeti kiállítások, kőtár), a Smidt Múzeumot (magánygyűjtemény régi bútorokkal és használati tárgyakkal) és a Képtárt (modern művészeti alkotások). A Vasi Múzeumfaluban a megye népi építészeti emlékeit mutatják be szabadtéren. Érdemes még meglátogatni a Kámoni Arborétumot, ahol mintegy 2500 növényfajt mutatnak be.
A megyeszékhely gazdag kulturális programokban, néhányat kiemelve: Tavaszi Fesztivál, Szent György-napi Kézműipari Vásár, Savaria Nemzetközi Táncverseny, Leopold Bloom Nap, Bartók Szeminárium és Fesztivál, Savaria Karnevál, Pannon Ősz.
Jákon az egykori bencés rendi, ma Szent György titulusú plébániatemplom a magyarországi román kori építészet egyik legjelentősebb emléke. A 13. században több szakaszban készült épület legértékesebb része a bélletes kapu és a főhomlokzatot díszítő szoborcsoport. A török idők pusztításai után történt felújítások és átépítések nyomait a Schulek Frigyes vezetett felújítás során eltávolították, így ma nagyjából eredeti állapotához közeli formában látható. Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan.
Nevét az Óház-hegyen ma is látható Árpád-kori várról kapta. A város alapítása Kőszegi Henriknek tulajdonítható. Ő és fia, Iván építették ki a szabályos utcarendszerű várost és annak északnyugati sarkában a városi várat. Történetének legnevezetesebb eseménye 1532. évi ostroma volt. Ekkor Jurisics Miklós védte I. Szulejmán török szultán serege ellen.
Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb helye a kőszegi belváros. Vas megye egyetlen szabad királyi városa. Szubalpin klímája, ódon városfalai, hangulatos utcái, terei sétára invitálják a látogatót. A belváros szép reneszánsz és barokk polgárházai szinte változatlan formában maradtak fenn. A kőszegi hely levét kortyolgatva elfeledhetjük a hétköznapokat, átérezhetjük a történelmi múlt hangulatát.
Az egyházi és világi épületetek közül kiemelésre érdemes: a Szent Jakab templom, a Városháza és a Sgrafittos-ház. A városon belül fekvő vár és a helyenként eredeti állapotban látható városfalak az 1532-es török ostromra emlékeztetnek, akárcsak a 11 órakor megszólaló harangok.
Kőszeg a kerékpárosok paradicsoma, kiépített kerékpárútjai az Írottkő Natúrpark csodálatos tájain vezetnek. A kőszegi borászat hagyományai szinte a várossal egyidősek, ma is több családi pincészet működik. A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a szakmai vezetés. nem csupán prózai előadásokat lehet találni a színház programjában, hanem opera, operett, komolyzenei hangversenyek, utcaszínházi produkciók, táncbemutatók és folklórprogramok is színesítik a palettát.
Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa a fenyvesekkel, kertekkel és lugasokkal borított Sopron.
"Macskaköves utcák varázsa esti hópihék fényében, tovafutó tavaszi szellő a Lőverekben, lélegzetelfojtó hőség a Fő téren, s halk esőcsepp a Festő-közben."
Ez a tűzzel-vízzel, kővel-fémmel összegyúrt, fák által körülölelt kert helyet kínál a csendre, kikapcsolódásra, táborozásra, kultúrára, és a különleges sporttevékenységre vágyó embereknek, családoknak.
A hely fekvésénél fogva a különböző hagyományok találkozóhelye, valamennyi művészeti ágnak teret biztosít.
A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban.